Reggio Calabria — Erkély a Messinai-szoroson
Reggel érkeztünk meg Villa San Giovanniba, és komppal keltünk át a Messinai-szoroson Szicíliába. Forró nap volt, de a dél-olasz nyár már csak ilyen. Messina gyönyörű, mégis úgy döntöttünk, visszatérünk a calabriai partra, hogy egy gyors pillantást vessünk a túloldalra. És ez a pillanat mindent megváltoztatott: Reggio Calabriába ugyanis nem lehet csak úgy, véletlenül érkezni.
A Falcomatà tengerparti sétány naplementekor – amikor a nap az Etna fenséges vonulata mögé bukik, a túlparton pedig sorra kigyúlnak Messina fényei – egyszerűen kibékíti az embert a világgal. A legenda szerint a neves költő, Gabriele D’Annunzio „Olaszország legszebb kilométerének” nevezte ezt a promenádot. Bárki is mondta először, cseppet sem túlzott: az évszázados óriásfák, a tenger sós fuvallata és a kézzel fogható közelségben lévő Szicília látványa lenyűgöző.
Különösebb elvárások nélkül érkeztem ide, és azzal az erős érzéssel távoztam, hogy egy olyan várost láttam, amelyről méltatlanul keveset beszélünk. Reggio nem elégszik meg azzal, hogy pusztán egy tranzitmegálló legyen két kompindulás között. Megköveteli, hogy lelassítsunk: hogy a Nemzeti Régészeti Múzeumban farkasszemet nézzünk a titokzatos riacei bronzokkal, és megértsük, hogyan volt képes egy, az 1908-as pusztító földrengésben porig rombolt város makacs elszántsággal újjáépülni. Elegáns szecessziós (Liberty) palotáival ma is büszkén, tekintetét mindvégig a tengerre szegezve áll. A történelemkönyvek a szörnyű katasztrófa kapcsán többnyire Messinát emlegetik, elfeledve, hogy Reggio Calabria pontosan ugyanezt a tragikus sorsot szenvedte el. Ám mindkét város feltámadt a romokból, és ma éppúgy ragyog, mint az elmúlt évezredekben bármikor.
És ha már itt vagyunk: kihagyhatatlan egy kóstoló a sétány ikonikus kioszkjában, a Gelato Cesare 1918-ban, amely Itália egyik legelismertebb történelmi fagylaltozója. A fenébe a cukorszinttel: ez a fagylalt önmagában megért minden kilométert.
Történelme
Reggio Calabria eredete a mítoszok és a delphoi jóslatok ködébe vész. Kr. e. 730-ban az Euboiából útra kelő khalkiszi telepesek a delphoi orákulumtól rejtélyes útmutatást kaptak: „Ahol az Apszia a tengerbe vész, s ahol a nőstényt a hímre fonódva leled, az isten neked adja Auszonia földjét”. A Calopinace torkolatánál, a hajdani Calamizzi-foknál egy vadfügefára tekeredő szőlőtőkét találtak – e jel láttán verték le az első cölöpöket, megalapítva a poliszt.
A Rhégion név a görög rhégnümi („elszakítani, széttörni”) szóból ered: arra az ősi geológiai törésre utal, amely a régiek hite szerint leszakította Szicíliát a calabriai partokról, megnyitva a tengerszorost. Reggio szó szerint egy szakadásból született város.
Anaxilaosz türannosz uralma alatt (Kr. e. 494–476) a város elérte első aranykorát: meghódította Zanklét (a mai Messinát), és a szoros mindkét partja felett átvette az ellenőrzést. Magna Graecia egyik legfontosabb szellemi központjává, a püthagoreus filozófia és művészet fellegvárává vált. Itt alkotott Reggiói Püthagorasz is, akit az ókori világ közvetlenül Pheidiasz után a legnagyobb szobrászok között tartott számon.
Kr. e. 89-ben római municipiummá vált, majd Augustus császár idején felvette a Rhegium Julium nevet – még Pál apostol is kikötött itt Kr. u. 61-ben római útja során. A város egészen a bizánci korig büszkén őrizte görög nyelvét és szokásait. Miután Belizár hadvezér 536-ban visszafoglalta, Reggio a dél-itáliai bizánci birtokok adminisztratív központja és legfontosabb metropolisza lett, míg 1060-ban Robert Guiscard normann csapatai hosszú ostrom után el nem foglalták.
A város végső arculatát azonban nem a hódítók, hanem a föld mozgása rajzolta újra és újra. Az 1562-es földrengés során a tenger elnyelte az ősi kikötőt és magát a Calamizzi-fokot; az 1783-as rengés romba döntötte a középkori belvárost, az 1908. december 28-i katasztrofális rengés pedig szinte teljesen a földdel tette egyenlővé a várost. A romokból azonban makacs akaraterővel született újjá a mai Reggio: szigorú, szellős utcarendszerrel, finom vonalú szecessziós (Liberty) palotákkal, amelyek mind a mai napig büszkén tekintenek a tenger kékjére.
Reggio Calabria és a magyar szál
Reggio Calabria, a félsziget legdélibb pontján, a Szoroson át Szicíliára néz. Sokan a tengerrel, a bergamottal és Nagy-Görögországgal azonosítják ezt a várost, pedig van benne egy apró magyar szál is, amely az olasz Risorgimento egyik leghíresebb alakjához köthető.
Garibaldi és a magyarok
1860 nyarán Garibaldi már átkelt Szicílián az Ezerrel, és készült folytatni a hadjáratot a szárazföldön. A Szoroson való átkelés után a garibaldisták Kalábriába érkeztek, és augusztus 21-én elfoglalták Reggiót.
Garibaldit követő emberek között több magyar is akadt. Főként olyan száműzöttek és önkéntesek voltak, akik az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc veresége után az olasz Risorgimentóban új alkalmat találtak arra, hogy a szabadságért harcoljanak.
Az egyik legismertebb név Türr István volt, aki később Garibaldi egyik legbizalmasabb embere lett. De nem ő volt az egyetlen magyar, aki csatlakozott a vállalkozáshoz: más magyar önkéntesek is részt vettek a dél-olaszországi hadjáratban.
Így hát Garibaldi és Reggio Calabria elfoglalásának története mögött egy apró magyar történet is megbújik. Nem az a fajta kapcsolat, amit a város képeslapjain találni — de talán éppen ezért érdemes elmesélni.
Mert néha ahhoz, hogy lássuk, milyen közel áll egymáshoz két látszólag távoli történet, csak egy kicsit figyelmesebben kell odanéznünk.
Látnivalók
Museo Archeologico Nazionale della Magna Grecia — Itt pihennek a riacei bronzok — egymagukban is megérik az utat —, két Kr. e. V. századi görög harcos szobra, amelyeket 1972-ben emeltek ki a tengerből Riace Marina partjainál. Nem kell műértőnek lenni ahhoz, hogy elakadjon a szavunk előttük.
Lungomare Falcomatà — A legenda szerint Gabriele D’Annunzio, a múlt század elejének ünnepelt írója, „Olaszország legszebb kilométerének” nevezte. Pálmák, tengerre néző padok, mögöttük szecessziós épületek sora.
Duomo di Reggio Calabria — Az 1908-as földrengés után újjáépítve, 1928-ban szentelték fel újra: Calabria legnagyobb templomépülete, 93 méteres, neoromán stílusú, három hajóval és nyolc oldalkápolnával.
Cilea Színház — A régió legnagyobb színháza, Francesco Cilea calabriai zeneszerzőről elnevezve. Ő is az 1908-as romokból támadt fel, azóta többször újjáépítették és korszerűsítették.
Castello Aragonese — Két hengeres torony, amely nyolc évszázad rétegződését uralja a történelmi városközpont fölött: bizánci, normann, sváb és aragón korokét.
Mura Greche — Az ókori Rhegion legnagyobb, épen maradt hellenisztikus falszakasza, közvetlenül a tengerparti sétány mellett. Néhány perc alatt kétezer-négyszáz év történelmét érintheted meg.
Villa Genoese Zerbi — Velencei neogótikus tornyocskákkal díszített szecessziós villa, amelyet szintén 1908 után építettek újjá. Ma, a történelem fanyar iróniájával, fagylaltozó működik benne.
Festa della Madonna della Consolazione — Szeptember második szombatján, 1636 óta, az egész város a Vara mögé sorakozik: öt méteres, több mint tizenkét mázsa ezüst, vállon vive három és fél kilométeren át, egészen a záró futásig — a „volata”-ig — fel a Dóm lépcsőjén.
Reggio Calabriái konyha
Tenger és citrusfélék konyhája — a Szorostól a mindennapi reggiói asztalig. Fedezd fel Reggio Calabriái gasztronómiai kincseit — minden recept egy-egy történet
Útvonalak
Nemrég végigjártam a calabriai partvidéket Lamezia Termétől egészen Reggio Calabriáig. Scilla azonnal megfogott letisztult szépségével és azzal a makacssággal, amellyel a nyílt tenger fölé magasodó sziklákra kapaszkodó ősi házak évszázadok óta dacolnak az elemekkel. De maga az egész reggiói vidék az, ami meglepi az embert: pontosan ott válik lenyűgözővé, ahol a legkevésbé számítana rá.
Azt lehetne mondani, hogy Reggio Calabria olyan, mint a vele szemben fekvő Szicília — de nem Szicília. Ugyanaz a tenger, ugyanaz a vakító fény veszi körül, ám a mélyben ott van a Magna Graecia közel háromezer éves történelme, amellyel a Tengerszoros egyetlen más városa sem dicsekedhet. A háta mögött pedig ott áll egy zord, meredek hegy, az Aspromonte, amely egyszerre védi és zárja el a külvilágtól. Innen a valódi utak a tömegtől távolra visznek: a bárkákhoz ma is ragaszkodó tengerparti falvak, a sziklákra épült települések felé, ahol olyan nyelvet beszélnek, amely máshol már évszázadokkal ezelőtt kihalt — és egy olyan szigorú csend felé, amelyet Szicília ma már alig képes megőrizni.
- Scilla — A Tengerszoros mítosza és a vízre épült házak
Bagnara Calabra — A felukkák és a kardhalak tengere
Bova — Egy ősi nyelv és egy ezeréves világ
Gerace — Kőbe zárt történelem az Aspromonte és a Jón-tenger között
Locri Epizefiri — Görög nagyság és Európa első törvényei
Pentedattilo — A sziklakéz, amely az ürességbe kapaszkodik
Gambarie és az Aspromonte — Sűrű bükkösök alig egy órára a parttól
Hogyan jutunk el Reggio Calabriába Budapestről?
Reggio Calabria messze van, de egy kicsit közelebb, mint Szicília. Mint mindig, az utazás — attól függ, hogyan éljük meg — maga is az élmény része. Néhány javaslat.
Repülővel + busszal + vonattal (kb. 5 – 6 óra)
Budapestről a Wizz Air vagy a Ryanair nagyjából egy óra ötven perc alatt repül a Lamezia Terme repülőtérre, a nyári szezonban napi járatokkal.
A repülőtérről kilépve, jobb kéz felől találjátok a buszt, amely Lamezia központi vasútállomására (Stazione Centrale) visz. Érdemes készpénzzel készülni: ma már ritkább, de errefelé néhány helyen még mindig előfordul, hogy a kártyás terminál (POS) épp nem működik.
Lamezia Terméből egy kényelmes vonat halad végig a calabriai tengerpart mentén egészen Reggio Calabriáig; a közbenső megállók közvetlenül a legszebb strandok közelében találhatók. Nincs mit mondani: Calabria már itt lenyűgözi az embert.
Minden jegyet le tudtok foglalni még indulás előtt.
→ Wizz Air: wizzair.com · Ryanair: ryanair.com · Trenitalia: trenitalia.com
Autóval Szlovénián és Dél Olaszoszágon át (kb. 18 óra, megállókkal)
Az útvonal nagy része autópályán vezet: Budapestről az M7-esen indulunk a Balaton és Nagykanizsa irányába, majd az M70-esen a Tornyiszentmiklósi határátkelőig, Szlovéniába. Innen a szlovén A5-ösön Maribor felé, majd az A1-esen Ljubljana és Trieszt irányába, egészen az olasz határig. Az A4-esen folytatjuk Velence felé, Bolognánál pedig rákanyarodunk az A1-esre, amely Firenzén és Rómán át Nápolyig visz. Nápolytól kezdve az A2-es — az úgynevezett Autostrada del Mediterraneo — viszi tovább egyenesen Reggio Calabriáig, Salernón, Cosenzán és Lamezia Termén keresztül. Egy teljes nap vezetés — aki hajnalban indul, másnap estére ér célba.
Vonattal (44 óra önmagában, egy nap FlixBusszal + vonattal)
A vonat önmagában, az összes átszállással, majdnem két teljes napot vesz igénybe: 44 órát. Aki időt szeretne spórolni, FlixBusszal juthat el Olaszországig, és onnan vonattal folytathatja az utat: így egy nap alatt megérkezik. Nem ez a legkényelmesebb megoldás, de az utolsó vasúti szakasz, amely Calabria partvidékén húzódik, néhány a régió legszebb strandja mellett halad el — újabb ok arra, hogy kinézzünk az ablakon.
→ Trenitalia: trenitalia.com · ÖBB: oebb.at · Flixbus: flixbus.hu
Hol együnk, hol aludjunk
Éttermek
Ristorante Baylik — Vico Leone 1/3/5. Baylik — 1950-ben alapította Giovanni Zappia, fia, Pino segítségével. Az éttermet ma másik fia, Nato vezeti. A kikötő közvetlen közelében található, kilátással a Messinai-szorosra, és jellegzetesen olasz, hal- és tenger gyümölcsei alapú konyhát kínál, amelyhez a nap folyamán érkezik a friss alapanyag. A Baylik több mint 70 éve garantálja a kiváló minőségű halat, amelyet a lehető legegyszerűbben készítenek el, hogy illata és édessége teljes mértékben érvényesüljön.
Ristorante Lisca Bianca— Via Biagio Camagna 11. Egyszerű, mégis kifinomult konyha — az újítás és a hagyomány együtt formálja az ételek kiválasztását. Egy hely, ahol otthon érezheted magad, ahol a szakács visszakapja természetes színpadát: a konyhát. Nyitott konyha kevés asztallal, és egyedülálló kapcsolat a szakács és a vendégek között.
Szállás
Hotel Medinblu ★★★★— Via Demetrio Tripepi, 98. A szálloda egy 1915-ben épült, szecessziós stílusú historikus palota felújításából született, amelyet ma elegáns, 4 csillagos butikszállodává alakítottak át, ötvözve a történelmi hangulatot a kortárs dizájnnal. A tengertől és a híres sétánytól (Lungomare) néhány lépésre fekvő Hotel Medinblu a Corso Garibaldira néz, Reggio Calabria belvárosának főutcájára, kényelmes, elegáns és igazán mediterrán vendégszeretettel várva vendégeit.
Grand Hotel Excelsior ★★★★ — Via Vittorio Veneto, 66.
A szálloda Reggio Calabria szívében áll, háttérben a Messinai-szorossal. Néhány lépésre van a Régészeti Múzeum a riacei bronzokkal, a tenger és a Falcomatà sétány. A belváros többi része — a székesegyház, a Képtár, a Cilea Színház, a Szent György-templom, a Villa Zerbi, az Aragón-vár — gyalog elérhető, akárcsak a Corso Garibaldi azoknak, akik szeretnének elveszni a kirakatok között.
A tetőkertről tiszta időben látni a szorost, a távolban pedig az Etnát. Ugyanezen az emeleten található a Galà étterem: helyi konyha, fölösleges cicoma nélkül.
Ezeket a helyeket megbízható forrásoktól ajánlották nekünk — a hírvivőt nem szokás hibáztatni. De biztosan találtok, ami nektek megfelel: kínálatból nincs hiány.