Reggio Calabria konyhája a tenger és a szárazföld konyhája, amely a Messinai-szoros, az Aspromonte-hegység és a várost körülvevő vidék termékeire épül. Határozott ízek jellemzik: a hal jól megfér a hús mellett, a csípős paprika a fűszernövényekkel, az egyszerű receptek pedig azokkal az ételekkel, amelyek elkészítése időt és türelmet igényel.

Egy reggiói étkezés természetesen az antipasti-val kezdődik. Az asztalra kerülnek a helyi salumi, mindenekelőtt a soppressata, a capocollo és a salsiccia, amelyeket sajtok, olívabogyók, savanyított zöldségek és különféle helyi finomságok egészítenek ki.

Kezdjük a stroncaturával, egy különleges történetű tésztával, amely a Piana vidékén a malomiparban visszamaradt liszt- és korpamaradékok felhasználásából született, és mára a reggiói konyha egyik jellegzetes ételévé vált. Szardellával, olívabogyóval, fokhagymával, csípős paprikával és pirított kenyérmorzsával készül: kevés hozzávaló, de annál karakteresebb íz.

A maccarruni ‘i casa a hagyományos friss tészta, amelyet általában egy vékony pálcika, a ferretto segítségével formáznak, Bova vidékén pedig az azze vutomo nevű fapálcára kézzel csavarják fel. Lassú tűzön főtt, intenzív ízű húsos szószokkal tálalják: sertésből, marhából vagy kecskéből. Bovában például a Zema nevű kecskeragut hosszasan főzik, majd reszelt kecskesajttal és csípős paprikával tálalják.

A tengeri ételek közül nem hiányozhat a pesce spada alla ghiotta, a Messinai-szoros konyhájának egyik jellegzetes fogása. A kardhalat paradicsommal, olívabogyóval, kapribogyóval, hagymával és mediterrán fűszerekkel készítik: egyszerű, mégis nagyon ízletes étel.

Hagyományos fogás az involtini di pesce spada, vagyis vékony kardhalszeletek, amelyeket fűszerezett kenyérmorzsával, petrezselyemmel, fokhagymával és sajttal töltenek meg. Feltekerik, majd grillen vagy serpenyőben megsütik.

A stocco alla mammolese, a mammolai hagyomány szerint készített szárított tőkehal, a reggiói vidék egyik nagy hagyományos étele. A stoccafissót lassan, burgonyával, paradicsommal, olívabogyóval, hagymával és csípős paprikával főzik, amíg gazdag és aromás fogássá válik.

A húsételek között ott vannak a frittole, a reggiói konyha egyik legrégebbi és legnépszerűbb fogása. A sertéshúst lassan főzik a caddara nevű nagy, hagyományos üstben, amíg omlós és ízletes nem lesz.

Aztán ott van az ‘u suffrittu, amelynek Reggio Calabriában semmi köze a másutt ismert, zöldségekből készülő soffrittóhoz. Sertéshúsból készül, zsírosabb és soványabb húsrészek, valamint belsőségek felhasználásával, és hagymával és vörösborral lassan főzik.

A reggiói asztal másik klasszikusa az ‘u satizzu e broccoli, vagyis a helyi kolbász brokkolival. A brokkolit ‘ffucati módra, olívaolajjal és fokhagymával lassan párolják, majd a kolbásszal együtt tálalják. Egyszerű, paraszti eredetű étel, amely ma is gyakran megtalálható a helyi asztalokon és a környék éttermeiben.

Desszertként következik a pignolata reggina, amely kis, sült tésztadarabokból készül: az egyik felét csokoládés, a másikat citromos mázzal vonják be. A reggiói hagyomány egyik jellegzetes édessége, amely különösen ünnepeken kerül az asztalra.

Az asztalról természetesen a bergamotto sem hiányozhat, ennek a vidéknek talán legjellegzetesebb illata. Megtalálható édességekben, krémekben, likőrökben és számos más készítményben, és Reggio Calabria egyik gasztronómiai jelképévé vált.

Ezt a gazdag konyhát a reggiói vidék borai kísérik: a görög eredetű és dombvidéki területek karakteres vörösborai, például a Palizzi IGT és az Arghillà IGT, amelyek jól illenek a húsos ragukhoz és a húsételekhez, valamint a Greco di Bianco DOC, egy borostyánszínű passito, amely ideális lezárása az étkezésnek a hagyományos édességek mellett.